Filozófia

A fát, mint építőanyagot az ember azóta használja, mióta hajlékot készít magának. Az évezredekkel korábbi épületekből csak a kőfalak és oszlopok maradtak ránk, de tudjuk például, hogy a görög templomok és más épületek lefedésére fagerendát használtak. Velence vízre épült házai ma is közel ezeréves vörösfenyő cölöpökön nyugszanak, és Nyugat-Európa máig álló favázas (Fachwerk) házai is ötszáz éve dacolnak az idővel.

Modern technológiájú favázas házakat először az Észak-Amerikát meghódító európaiak építettek, és ott ma is ezekből épül a legtöbb. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló faanyagból milliószám készültek lakóházak és középületek. Európában az 1980-as évektől terjed egyre inkább ez az építési mód.

Ausztriában a lakások több mint 30 %-a épül favázzal, az évi fakitermelés mégis csak harmada az erdők növekedésének. A fa a nap energiájából növekvő megújuló természeti kincs.

Környezetvédelmi összehasonlításban megállapítható, hogy a favázas építési rendszerrekkel ellentétben a hagyományos építkezésben hasznát tégla, cement és betonvas előállításához nyíltszíni bányászatra és igen jelentős mennyiségű meg nem újuló energia felhasználásra van szükség. A faépületek bontása után keletkező le nem bomló törmelék töredéke egy téglaház építése majd bontása során keletkező hulladéknak.

facebook
youtube